Shop Forum More Submit  Join Login

5. fejezet - Végre megtaláltalak!


Másnap reggel nem tudtam sokáig aludni, pedig még elég álmos voltam. Tegnap jó sokáig fent voltunk, mert meg kellett tanulnom kardot élezni. Hurrá.
Arra keltünk, hogy kopogtatnak az ajtónkon. Jet ijedten nézett az ajtóra, aztán a párnája alá dugta a fejét.
    -Nem én nyitom ki! - szólt ki a párnája alól. - Amúgy is D'Artagnanhoz jöttek!
    -Honnan tudod? - kérdezte Shadow.
    -Megyek már, megyek... - keltem fel nyöszörögve. - Igen? - nyitottam ki az ajtót.
    -Sir D'Artagnan, ezt Tréville úr küldi önnek. - nyújtott át Nicole egy pár muskétáskesztyűt.
    -Ö... köszi.
    -Maëlyyyyys! - ugrott fel Shadow és Knuckles boldogan, ahogy meghallották a hangját.
    -Öm... Jó reggelt. - köszönt Nicole kissé meglepetten.
    -Porthos is látni szeretett volna téged, de sajnos a párna alatt van a feje... - mondta Shadow, mire Jet fejen dobta a párnájával. - Áú!
    -Szia Maëlys... - ült fel Jet.
    -J-jó reggelt Sir Porthos. Legyen szép napjuk.. - mondta Nicole, és elsietett.
    -Már megint elzavartad! Hogy lehetsz ilyen kegyetlen? - nézett Shadow szemrehányóan Jetre, mire ő fejen dobta még egy párnával.
    -Én ezt tuti nem fogom felvenni... Szerintem kicsi is rám. - néztem az új kesztyűmre, ami láthatóan szűkebb volt a mostani fehér kesztyűmnél.
    -Nem kicsi az, a muskétáskesztyűk ilyen szűkek. - mondta Knuckles.
    -Tudtad, hogy az én világomban neked egy kétujjas kesztyűd van, amin tüskék vannak? - kérdeztem, miközben felerőltettem magamra a kesztyűt.
    -Hű, de király lehetek! - csodálkozott Knuckles. - Tényleg, akkor majd ma este mesélsz a te világodról?
    -Persze! Ha megélezed a kardom. - vigyorogtam.
    -Legalább akkor úgy lesz megélezve, hogy legyen is éle...
    -Hé, szerintem egész jó lett! - tettem karba a kezem.
    -Ezzel maximum kenyeret tudsz vágni. - kacsintott Jet és odadobta a kardomat, aminek az élét megnézve szerintem még kenyeret sem lehetne vágni vele.
    -Szóval majd megélezed?
    -Igen, de csak most az egyszer. Neked is meg kell tanulnod.
    -Na menjünk. - mondta Jet, mire a falhoz támasztottam a kardom, és elindultunk lefelé.
...
    -Hát ez a nap sem jól indul... - mondta Jet teli szájjal, és némán intett amikor hozzákezdtem volna én is az evéshez, hogy ne egyem meg.
Értetlenül néztem rá, de letettem a villát.
    -Jah. Elzavartad Maëlyst. - mondta Shadow, miközben a szájához emelte a villáját.
    -Nem azért... - dőlt hátra Jet.
    -PFFFFFF!! - közte ki Shadow a kaját. - EZ MEG MI A POKOL??? - torzult el az arca, mire Jet önelégülten felnevetett. - Szólhattál volna, hogy ez az étel ehetetlen!
    -Ezt a reggeliért kapod. - röhögött Jet.
Knuckles a történtek után inkább bele sem kóstolt az "ételbe".
Ahogy körülnéztem az egész ebédlő nyafogott, és inkább fogták magukat és otthagyták a reggelit.
Jet és Shadow felálltak, és odamentek a pulthoz, ahol az ételt osztják. Jet egy ablakon keresztül benézett a konyhába, majd hangosan felröhögött, és a hasát fogva szédelgett, annyira nevetett, hogy majdnem elesett. Shadow mérgesen nézett be az ablakon.
    -Hé, meg akarnak miket mérgez-- HÁÁ HÁ HÁHÁ!!! - kezdett el Shadow annyira nevetni, hogy ő el is terült a földön és ott fetrengett.
Knucklesel gyorsan odaszaladtunk, hogy mi történt, és amikor megláttuk, hogy min nevetnek mi is majdnem megfulladtunk.
A konyhában Lightning és csapata rohangált konyharuhában, pucolták a zöldségeket, kavarták a levest, és kapkodva adagolták ki tányérokba az elkészült ételeket.
Amikor két röhögőgörcs között levegőt tudtam venni gyorsan lefényképeztem őket a kommunikátorommal. Csak úgy emléknek akkora, amikor már otthon leszek a saját világomban.
    -Tréville úrnak is van humorérzéke. - mondta a szemét törölgetve Shadow, amikor már tudott beszélni.
    -Az biztos... - nevetett Knuckles. - Csak az a probléma, hogy így Tréville úr nem csak őket büntette meg, hanem mindenkit.
   -Biztos nem gondolta, hogy ilyen rosszul főznek. - röhögött Jet. - Mondjuk ha belegondolok én sem tudok főzni. - gondolkozott a fejét vakarva.

*Amy*
Tails azt mondta, hogy Sonic Soleannába ment. Mármint ő valami D'Artagnant mondott. De megbeszéltük, hogy hogy néz ki akit keresek, úgyhogy megállapítottuk, hogy ugyanarról a személyről beszélünk.
Közben Tails házában (ami amúgy egyáltalán nem úgy néz ki, mint a mi világunkban) megjelent Predator Hawk és hozott egy csomó pénzt. Tails pedig mivel nem hagyhatta ott a "fogadóját" felfogadott nekem egy szekeret és útnak eredtem Soleannába.
Jah és... Tails felesége vagyok... Mármint nem, csak ő azt hiszi. Nem tudom miért. És Constance-nek szólít.
Viszont az egyetlen jó dolog abban, hogy Tails "felesége vagyok", hogy abból a pénzből amit Predator Hawk hozott, vett nekem egy szép ruhát. Teljesen más stílusú, mint amit hordani szoktam. Ennek földig ér a szoknyája. De Tails utasított, hogy ilyen ruhát hordjak, mert a másik ruhában "ki van mindenem". Hát igen... A lábam és a karom. Na mindegy.
Sok napig utaztam a szekéren Soleannába. Amikor egy hegytetőre felértünk, ahonnan már látszott Soleanna, én leszálltam a szekérről, elköszöntem attól a valakitől, aki fuvarozott, és inkább gyalog indultam el Soleanna felé.
 Miután leértem a hegyről egy poros, kavicsos út következett. Ott előrebukdácsoltam, aztán inkább mellette a füvön mentem. Amúgy miután leértem arról a hegyről, nagyon elfáradt a lábam, és ki is bicsaklott az egyik bokám, úgyhogy itt már csak szédelegtem és majdnem elestem.
Egyszer csak egy zöld fényt pillantottam meg össze-vissza elsuhanni a környéken. Amikor megállt hirtelen felismertem: Scourge volt az! Mit keres ő itt? Jaj, csak észre ne vegyen!
Sántikálva siettem a város felé egy másik irányból, de sajnos észrevett.
    -Amy! - szaladt oda hozzám.
    -Hurrá... - motyogtam.
    -Végre megtaláltalak! Hamarabb is jöhettél volna...
    -Hogy érted, hogy megtaláltál? Engem kerestél? HAMARABB IS JÖHETTEM VOLNA? ÚGY SIETTEM, HOGY MINDJÁRT LESZAKAD A LÁBAM!!
    -Oké oké! - védekezett. - Egyébként igen, téged kerestelek és egy Káosz emeráldot.
    -Egy Káosz emeráldot?
    -Jól áll a ruha. - mért végig, mire rámorogtam. - Fel kell hívnom Sonicot.
    -Sonicot??
    -Háló? Sonic! Van egy jó hírem! - beszélt Scourge a kommunikátorába.
   -Mondjad gyorsan, éppen kiképzésen vagyok. - hallottam meg Sonic hangját a kommunikátorban, mire felsikítottam. - Amy??
    -Soniiic! - ugrottam boldogan a kis képernyő elé.
    -Nem cseréled el Rosyval? - kérdezte Scourge.
   -Idióta!
    -Hé, ne hívj idiótának, most találtam meg a csajodat!
   -Figyeljetek, most nem tudok beszélni, a kiképzés után visszahívlak.
    -Ok csá!
    -Szia Sonic! Hívj hamar! - mondtam boldogan.
   -Szia Amy! - köszönt el Sonic.
...
    -Szia Amy! És hol marad Scourge? Azt nem volt képes mondani, hogy "Szia Scourge!"? - mérgelődött Scourge 10 perccel utána is. - Amikor pont most teljesítettem neki  egy szívességet!
    -Jajj ne húzd már fel magad mindenen! - mondtam.
    -Hogy én? Hogy ÉN ne húzzam fel magam mindenen?! Pont hogy te vagy az, aki mindenen felhúzza magát!
    -Mit mondtál?? - húztam elő a kalapácsom.
    -Akkor tessék előremenni hercegnő, és bukdácsoljon el Soleannáig! Elnézést, de nekem más dolgom is lenne, ehelyett neked és a nyomorult barátodnak segítek! Úgyhogy ne akarj felhúzni!
    -Heh! - tettem karba a kezem, és sarkon fordultam.
Mentem vagy tíz métert, de mivel borzalmasan fájt a lábam, összecsuklott alattam és elterültem a földön.
    -Nem tudsz nélkülem mit kezdeni, úgyhogy jobb lesz, ha innentől kezdve kedvesebb leszel. - térdelt le mellém.
    -Nem kell a segítséged... - mondtam, és megpróbáltam felállni.
    -Nélkülem sosem jutsz el Soleannáig, úgyhogy viselkedj rendesen! - rántott fel a földről.
    -Idáig is eljöttem egyedül, úgyhogy menj és keresd a hülye Káosz emeráldodat és hagyj engem békén!
    -Azért keresem azt a hülye Káosz emeráldot, hogy mindannyian kijussunk innen te idióta! - ordította.
    -Nekünk nem kell a te segítséged, mi ketten Soniccal is megtaláljuk a kiutat! - ordítottam vissza.
    -Semmi esélye sincs, hogy legyen itt két Káosz emeráld is! Már mindenhol kerestem, de nincs EGY SE! - kiabálta, mire kitört belőlem a sírás.
    -Én csak egy randit akartam Valentin-napkor! Úgy mint mindenki más! Erre idejutottunk erre a helyre, azt sem tudom hol vagyok, vagy hogy hol van Sonic, több hete itt ragadtam, és már több mint egy hete csak utazok Soleannába! Fázok, éhes vagyok, és egy éjszaka sem tudok aludni! Azt sem tudom, hogy visszamegyünk-e valaha haza! - tört ki belőlem a zokogás, és nekidöntöttem a fejem Scourge mellkasának.
    -Jól van ne sírj. - ölelt át. - Én is lassan két hónapja vagyok itt. Teljesen egyedül vagyok, egyik barátom sem ismer meg. Még a barátnőm sem. És tudom, hogy Sonicnak is milyen rossz. Ezért kötöttünk fegyverszünetet, mert ő is tudja, hogy szüksége van rám, és nekem is szükségem van rá. - mondta. - De előbb vagy utóbb meg fogjuk találni a hazautat. Oké? - simított meg, mire szipogva bólintottam és elengedtem.
Amy is crying by TothViki


    -Meg amúgy is. Soniccal nemsokára találkozol. - mosolygott. Visszamosolyogtam rá és lassan elindultunk Soleanna felé

*Sonic*
Éppen a reggeli kiképzésen kardoztam Jettel, amikor Scourge felhívott a kommunikátoron. Megtalálta Amyt! Innentől kezdve alig tudtam figyelni a kardozásra. Jet nem is értette mi van, de lassabban és óvatosabban forgatta a kardot.
    -Tíz kör futás a várudvarban és mehettek! - jelentette ki Finitevus amikor végeztünk a kardvívással.
Nekilódultam a futásnak, csak sajnos kicsit későn jöttem rá, hogy a csizmám magas sarka miatt nem tudok hangsebességgel futni, így jól elhasaltam. Végigszerencsétlenkedtem a tíz kört. Lassan kellett futnom.
...
    -Lassíts D'Artagnan! Mi a baj? - kérdezte Jet ijedtem ahogy beértünk a szobánkba.
    -SCOURGE MEGTALÁLTA AMYT!
    -Nyugodj meg. - tette Shadow a vállamra a kezét.
    -Még csak egy hete vagy itt. Az kibírható. - mondta Knuckles.
    -De előtte egy hetet már utaztam. Azaz már két hete nem láttam. Nem mintha annyira hiányozna... Mindig főnökösödik...
    -Ugyan már D'Artagnan, mi látjuk, hogy tetszik neked az a lány. Most kit akarsz átverni? - röhögött Knuckles.
    -Csak barátok vagyunk. - legyintettem. - Ki lehet menni a várból?
    -Ha engedélyt kérsz hozzá Tréville úrtól. - mondta Jet. - Vagy ha támadás van.
    -Hát engedélyt ilyesmire nem hiszem, hogy adna... - vakartam a fejem. - Ki tudtok szöktetni?
    -Micsoda?? - lepődött meg Jet.
    -Gyerünk már srácok, légyszi!
    -Olyat nem teszünk. - tette Jet karba a kezét.
    -Akkor mi lenne, ha felhívnám Scourgeot, hogy tegyen úgy, mintha megtámadná a várost, és támadás ürügyével kimennénk? - gondolkoztam.
    -Inkább kiszöktetünk... - csapta magát homlokon Shadow.
    -Ezaz! - ugrottam fel.



Journal Skin by MissBlackNails
  • Listening to: Hikaru Michi
  • Playing: Sonic Generations
No comments have been added yet.

Add a Comment:
 
×

:icontothviki: More from TothViki


More from DeviantArt



Details

Submitted on
September 24, 2016
Link
Thumb

Stats

Views
165
Favourites
0
Comments
0
×