Shop Forum More Submit  Join Login

4. fejezet - Első napok muskétásként


Másnap reggel valaki kopogtatott az ajtónkon. Jet nyitott ajtót.
    -Ö J-jó reggelt, e-elnézést a zavarásért Sir Porthos. Sir D'Artagnan itt lakik, ugye?
    -Igen. - mondta Jet.
    -E-ezt Tréville úr küldte neki.
    -Köszönöm.
    -Elnézést a zavarásért, legyen szép napjuk!

Maelys the maid by TothViki

    -Pf szegény itt hajlongott. Ilyen ijesztő lennék? - kérdezte Jet, miután becsukta az ajtót.
    -Szerintem Aramis fertelmes horkolásától ijedt meg. - mondta Shadow nevetve.
    -HRRR... - horkolt Knuckles. Vagy inkább röfögött.
Jet elnevette magát.
    -Ébredj D'Artagnan! Hasadra süt a nap! - mondta Jet, de túl lusta voltam kinyitni a szemem.
    -HRRRR... HR... - röfögött Knuckles.
    -Úristen, hogy lehet így aludni? Én mindig felriadnék a saját röfögésemre, ha éjszaka így horkolnék. - mondta Jet, és elkezdett ő is hangosan röfögni Knucklest utánozva.
    -Ébredj D'Artagnan, már a kismadár is csiripel! - kiabált föl Shadow, mire úgy el kezdtem nevetni, hogy majdnem leestem az ágyról.
Jet és Shadow is elkezdtek hangosan nevetni, amire Knuckles fel is ébredt.
    -Min nevettek? - dörzsölte Knuckles álmosan a szemét, és egy nagyot ásított.
    -Ó barátom... - karolta át Shadow Knucklest. Az előbb ijesztettél el egy szép kis cselédlányt...
    -Igazán? Nem emlékszem rá. - vakarta Knuckles álmosan a fejét.
    -Jó, csak viccelek! - röhögött Shadow. - Porthos játszotta a madárijesztőt.
Egy másodperc néma csönd után mindenkiből úgy kitört a röhögés, hogy a hasunkat fogva majdnem mindannyian lebuktunk a földre.
    -Mi! Én nem is néztem rá csúnyán! - törölgette a szemét Jet.
    -Ha így elzavarsz minden lányt, sosem lesz barátnőd. - csóválta a fejét Shadow.
    -Jól van, szálljatok le rólam! - röhögött Jet.
    -Egyébként mit hozott? - kérdeztem.
    -Kardot és csizmát. - mutatott Jet az ő csizmáik mellé állított vadonatúj csizmára és kardra. - Na most már haladjunk, mert elkésünk.
...
Lementünk egy nagy lépcsőn a várudvar felé. Egy nagy terembe vezetett a lépcső. A teremben kardcsattogásokat hallottunk. Lightningék voltak azok.
    -Már alig győztünk kivárni titeket. - mondta Lightning.
    -Miért nem mentetek a várudvarba? - kérdezte Jet, miközben Lightning csapatával együtt mentünk ki a hatalmas kapun, ami a várudvarba vezetett.
    -Éppen bemelegítettünk, gondoltuk megvárunk titeket.
    -Csak azért csinálják, hogy idegesítsenek minket. - súgta nekem oda Knuckles.
    -Jah gondolom… - húztam a szám. – Hallod, ennek a cipőnek miért van magasított sarka? – bukdácsoltam.
    -Az összes muskétás csizma ilyen… Majd megszokod. – mosolygott.
Ahogy kiértünk a várudvarba rengeteg muskétást pillantottam meg. Ahogy megláttak minket együtt jönni sokan összesúgtak. Jet nem bírta elviselni, hogy Lightning direkt ott megy mellette, csak hogy bosszantsa, úgyhogy különváltunk tőlük és egy másik irányból mentünk oda a többiekhez.
Amikor megérkezett Finitevus mindenki vigyázba vágta magát és úgy hallgattuk végig a mai edzés mentetét.
Először kezdtünk egy csomó fekvőtámasszal és felüléssel. Azután kardvívás következett, csak úgy csattogott a rengeteg kard.
    -Athos! – hívta oda magához Finitevus Shadowt. – Te ma fel vagy mentve a kardvívás alól. Úgy gondolom nincs jobb, mintha a testőrszázad legjobbjai képzik ki az ifjú D’Artagnant. Tanítsd meg neki hogy kell a kardot használni.
    -Igenis Tréville úr! – mosolygott Shadow.
Tehát mi Shadowal kicsit arrébb vonultunk, és lassan elkezdte mutatni, hogy hogy kell forgatni a kardot, én pedig próbáltam leutánozni és megjegyezni.
Körülbelül egy órán keresztül kellett kardozni. A többi muskétás már befejezte, a legtöbben beszélgettek. Jet és Knuckles minket néztek, és Lightning csapata szintén minket nézett.
    -Mindjárt mi is befejezzük D’Artagnan. Még ezt az utolsót megmutatom. – mondta Shadow.
    -Oké! – mondtam.
Úgy éreztem egyre jobban megy, már egész belejöttem. Vidáman csináltam a gyakorlatot Shadow mellett. Finitevus is minket nézett, Jet és Knuckles pedig mosolyogva biztattak.
    -Ennél lassabban nem tudod neki mutatni Athos? Szerintem szegény kis béna nem nagyon érti. – kiáltotta nekünk oda Lightning.
Egyből összezavarodtam és a magas sarkú csizmában elestem. Jet hirtelen előrántotta a kardját és mérgesen Lightning felé sújtott vele. De ő sem volt rest, mintha csak tudta volna, hogy ez fog történni, abban a pillanatban ő is előrántotta a kardját. A két kard hangosan összecsattant és megállt a levegőben egymást keresztezve. Mindketten próbálták letolni a másikat a földre. A muskétások ijedten nézték a jelenetet. Knuckles is előhúzta a kardját és Jet kardja mellé téve az övét segített lenyomni Lightningét. Shadow is elkezdett feléjük szaladni, hogy a segítségükre siessen.
    -Athos gyorsan gyere és segíts nekik, mert még ketten sem bírnak el velem!  - gúnyolódott Lightning.
Erre Jet bedühödött és egy pillanat alatt lenyomta Lightningot a földre. Lightning a földön fekve ki akarta rúgni Jet alól a lábát, de ő ezt észrevetette és hátra szaltózott egyet. Közben Lightning felpattant és Jettel megint kardozni kezdtek. Khan nekirontott Knucklesnek, Antoine pedig Shadownak. Közben Jet folyamatosan szorította hátra Lightningot, csak úgy csattogtak a kardok. Észrevettem, hogy Mighty odamegy Jethez, és kiteszi a lábát, hogy kibuktassa Jetet miközben kardozik. Gyorsan odaszaladtam és arrébb löktem Mightyt. Mindketten a földön landoltunk. Ő felpattant, hirtelen előrántotta a kardját és mérgesen felém sújtott vele. Ijedten becsuktam a szemem, aztán egy nagy csattanást hallottam. Utána pedig csönd lett. Ijedten nyitottam ki a szemem. Finitevus kardja állította meg Mighty kardját.
    -Milo. Mind kiképzett muskétás, kardot mersz emelni egy újoncra? – kérdezte Finitevus.
    -Bocsánatot kérek Tréville úr… - mondta ijedten Mighty. – Ígérem, többet nem fordul elő.
    -Ajánlom is. Különben elmész ebből a kastélyból.
    -Igenis Tréville úr. – hajlongott Mighty, majd elsietett.
    -Köszönöm Tréville úr. – álltam fel, mire bólintott.
Körülnéztem, hogy hol vannak a többiek. Khan hassal a föld felé feküdt, a keze hátra volt téve, Knuckles pedig nyomta le a földre, mozdulni sem tudott. Antinet a lábával nyomta a földhöz Shadow. Lightning nyaka felé pedig keresztezve két kard állt, az övé és a Jeté. Mindkettő Jetnél volt.
    -Tíz kör futás a várudvarban, a főmuskétások és D’Artagnan a szobájukba! – mondta Finitevus, mire mindenki megindult futni a köröket, csak Lightning csapata és mi indultunk el a szobák felé.
    -Gyere Porthos! – kiáltott oda Knuckles Jetnek, mire Jet lihegve ledobta Lightning kardját a földre és elindult utánunk. Lightning felállt a földről, felvette a kardját, és mérgesen a csapata után ment.
Épphogy beértünk a szobánkba a kommunikátor pityegni kezdett.
    -Igen? – vettem föl.
   -Csá! – köszönt Scourge. – Figyu, az jutott eszembe, hogy Amynek nincs kommunikátora? Nem próbáltad még meg felhívni?
    -De neki is van! Hogy nem jutott ez eddig még eszembe? De buta vagyok! – csaptam a homlokomra.
   -Hát az vagy…
    -Na várj, majd mindjárt visszahívlak! – nyomtam ki a kommunikátort, és felhívtam Amyt. - Amy, hallasz?
   -…
    -Amy??
  -…
   -AMY? … Szóval nem… - sóhajtottam szomorúan.
    -Sajnálom D’Artagnan… - mondta Jet.
    -Háló? Scourge? – szóltam bele lehangoltan a kommunikátorba.
   -Itt vagyok. Na?
    -Nem érem el…
   -Eh.
    -Ha megtalálod, mindenképp szeretnék vele beszélni…
   -Okés.
    -Szia!
   -Csá!
    -Az jutott még eszembe, hogy megpróbálhatnám felhívni Nicolet. - gondolkoztam hangosan, mire Shadowék összenéztek, és szemkontaktussal megbeszélték, hogy halvány lila gőzük sincs miről van szó.
Hirtelen kopogtattak az ajtón. Jet felállt, hogy ajtót nyisson.
    -Háló? Nicole? Hallasz? - szóltam bele a kommunikátorba.
    -HÁÁÁÁ HÁHÁHÁHÁHÁHÁ!!! - röhögött fel hirtelen Shadow. - Úgy látszik a kismadár visszarepült a madárijesztőhöz!
Na mostmár én is kinéztem, hogy ki lenne az a cselédlány, akit Jet reggel "elijesztett". És nem igaz... Nicole állt ott földig érő szoknyában, és félénken nézett Jetre és a mögötte fulladozó Shadowra.
Reményvesztetten kinyomtam a kommunikátort.
    -El-elnézést kérek a zavarásért Sir Porthos, Tréville úr hívatja önt a lovagterembe. - mondta Nicole, mire Knuckles hirtelen abbahagyta a gitározást (mert ő közben valami romantikus zenét elkezdett gitározni Jetéknek), még Shadow is abbahagyta a röhögést, és most ettől a hírtől kezdett el köhögve fulladozni.
    -Miért hívat? - kérdezte Jet, aki viszont nem tűnt ijedtnek.
    -Beszélni kíván önnel.
    -Miről?
    -A-azt nem tudom uram.
    -Mi nem mehetünk vele? - állt Jet mellé Knuckles, aki viszont jobban aggódott Jet miatt, mint maga Jet.
    -Nem uram, Tréville úr csak Sir Porthossal kíván beszélni.
    -Indulok is. - mondta Jet, és kiment az ajtón.

*Jet*
Egy kicsit félve siettem át a lovagterembe. Biztosan az előbbi összetűzés miatt hívat engem Tréville úr. Úgy is felfoghatjuk, hogy Loris kezdte, de ha úgy vesszük én rántottam először kardot... De az sem volt tisztességes, hogy Loris a gyengébbet sértegeti.
Amikor odaértem a lovagterem nagy kapujához bekopogtam.
    -Gyere be. - szólt ki Tréville úr.
Benyitottam és becsuktam magam után az ajtót. 
    -Hívatott uram. - álltam vigyázba, mire bólintott, és intett, hogy üljek le.
    -Gondolom sejted, hogy a ma reggeli edzésen kitört csetepaté miatt hívtalak ide. - kezdte komoly arccal, mire bólintottam. - És gondolom tudod, hogy az egy kastélyban szolgáló testőrökre nem emelünk kardot.
    -Azért hívatott Tréville úr ide, hogy elküldjön a kastélyból? - kérdeztem, mire egy pár másodpercig mély csönd lett.
    -Porthos... Tudod, hogy te vagy ennek a kastélynak legjobb muskétása. Nem kell versengened. Tudom, hogy Lorisék nem szállnak le rólatok, mert ők akarnak lenni a legjobbak. Gondolom nem tudtok békét kötni. - mondta, amire nem szóltam semmit. - Gondoltam. Tehát azt akartam mondani, hogy amit reggel tettél, ne hidd, hogy megbüntetlek miatta. Igazságtalannak érezted amit mondott, és megvédted a barátodat. Jól tetted, egy igazi muskétásnak helyén van a szíve. - mosolygott. - Illetve arra is büszke vagyok, ahogy harcoltatok mind a hárman. Mondd meg a barátaidnak, hogy büszke vagy rájuk, amiért egyből ott termettek melletted hogy segítsenek, és mondd meg D'Artagnannak, hogy megdicsérem, amiért ő is egyből segített a másikon, ahogy látta, hogy veszélyben van.
    -Meg mondom. - mosolyogtam vissza.
Hirtelen valaki kopogtatott az ajtón.
    -Gyere be. - kiáltotta ki Tréville úr, mire Loris jött be az ajtón.
    -Hívatott Tréville úr. - mondta Loris.
    -Igen... Nos Porthos, ennyit szerettem volna mondani. Elmehetsz. - mondta, mire felálltam és vigyázba vágtam magam, majd kimentem  lovagteremből.
Mosolyogva siettem vissza a szobánkba.
*Sonic*
Miután Jet elmesélte, hogy mit mondott Finitevus, mindannyian fellélegeztünk.
    -Szerintetek Lorist leszidja? – kérdezte Shadow.
    -Jó lenne, ha el is küldené. – mondta Knuckles.
    -Igen, az jó lenne… De az a lényeg, hogy mi nem kaptunk büntetést. – mondtam vidáman.
    -Igen. – mosolygott Jet. – Na, lemegyünk a várudvarba?
    -Aham! – ugrott fel Shadow és Knuckles.
    -Felőlem. – keltem fel én is. – Legalább körül nézek.
Lementünk a széles lépcsőn és beértünk az előtérbe. Engem mondjuk nagyon irritált, hogy nem tudunk csöndesen menni, mert ezeknek a csizmáknak úgy kopog a sarkuk, hogy az egész előtér zeng tőle. Na, mindegy…
Ahogy kiértünk a várudvarba és jobban körül tudtam nézni, megállapítottam, hogy gyönyörűen néz ki. A kert közepén állt egy szökőkút, körülötte pedig virágok voltak. És azon kívül is több helyen fák, bokrok, virágok és padok voltak. És az egész udvart a magas várfal zárta körbe.
    -Meg ne szólalj! – mondta Jet Shadownak, és sietve elindult az egyik irányba.
    -Miért? – kapkodta a fejét Shadow. – Á, HÉ, MAËLYS!  - integetett Shadow vidáman Nicole-nak, aki egy kicsit arrébb a virágokat locsolta. Nicole kicsit félénken mosolyogva visszaintegetett.
Knuckles is vigyorogva integetett neki, aztán megragadta az elsiető Jet karját és visszahúzta.
    -Te nem köszönsz neki?
    -De, persze… Szia Maëlys! – intet Jet egy erőltetett vigyorral Nicolenak, úgyhogy végre továbbmehettünk.
    -Most meg mi a baj? – kérdezte Shadow röhögve.
    -Tudjátok, ez már nem vicces.. – mondta Jet, de mivel Shadow és Knuckles egyfolytában röhögtek ő sem bírt sokáig komoly arcot vágni, és elröhögte magát.
Odamentünk egy padoz, ahova Shadow és Knuckles egyből le is vágták magukat, mintha valaki el akarná foglalni előlük.
    -Nah, D'Artagnan. - húzta elő Jet a kardját. - Most én foglak tanítani. - mondta mosolyogva.
    -Király! - húztam elő én is vidáman a kardom.
...
    - Amúgy... Nem sültök bele azokba a muskétás kesztyűkbe? - kérdeztem, miközben Jettel éppen egy gyakorlatot csináltunk végig. - És hogy tudtok azokkal kardozni?
    -Nem aggódj, nemsokára neked is ezzel kell. - nevetett.
    -Hogy-hogy?
    -Úgy, hogy amint Tréville úr úgy dönt, hogy maradhatsz, neked is ad. Márpedig nagyon is kedvel téged, úgyhogy szerintem holnapra már neked is lesz.
    -Hurrá... - lelkesedtem.
Hát ez egyre jobb lesz. Már így is van a derekamon egy szoros öv, ami tartja a kardomat, és egy hülye magassarkú csizma, amiben alig tudok menni és belesül a lábam.
Miközben kardoztunk Knuckles mosolyogva biztatott, Shadow ásítozott, Jet pedig magyarázta, hogy mit hogyan csináljak. Aztán időközönként oda pillantgatott valakire a másik irányban. Ő megtehette, profi kardforgató, de én egy pillanatra sem tudtam levenni a szemem a kardomról és Jet kardjáról, mert egyből elrontottam volna.
    -HÁÁÁÁÁÁÁH.... - ásított feltűnően hangosan Shadow. - Porthos, fejezzétek már be... Én is akarok most már párbajozni veled egyet.
    -Jól van. - mondta Jet. - Befejeztük D'Artagnan. Ügyes voltál. Biztos vagyok benne, hogy neki is tetszett. - bökött oldalra a fejével.
Odanéztem ahova mutatott, és messzebb Finitevust pillantottam meg. Hátra tett kézzel figyelt minket.
Úristen, ez most végig engem nézett? Még jó, hogy Jet nem szólt, különben tuti elrontottam volna...
Visszatettem a kardomat az övembe és leültem Knuckles mellé a padra.
    -Végree! - ugrott oda Shadow örvendezve Jet elé, majd hirtelen előrántotta a kardját, és heves kardpárbajba kezdtek.
Kitaláltam, hogy most majd ellesem a profiktól, hogy mit hogyan kell csinálni, de ez sajnos nem nagyon jött össze, mert olyan gyorsan járt a kezük és a kardjuk, hogy nem láttam belőle semmit. Na mindegy.
Finitevusra néztem, de nem láttam az arcát, mert túl messze volt. Viszont felemelt fejjel nézte a párbajt. Szerintem nagyon büszke volt rájuk.
...
A délután folyamán még volt egy edzés, ahol most Finitevus Knucklest bízta meg, hogy eddzen engem. Lightningék is ott voltak, úgy látszik nem lettek elküldve... Bár eléggé el volt kenődve az arcuk... Na mindegy.
Azután megvacsoráztunk, és visszamentünk a szobánkba.



Journal Skin by MissBlackNails
  • Listening to: Hikaru Michi
  • Playing: Sonic Generations
Skin by MissBlackNails (modified by TothViki)
No comments have been added yet.

Add a Comment:
 
×

:icontothviki: More from TothViki


More from DeviantArt



Details

Submitted on
September 19, 2016
Link
Thumb

Stats

Views
162
Favourites
0
Comments
0
×