harukochin

Crimson Camellia III. Harmadik fejezet Betolakodó – Vámpírok? – Tsuna ajkai szinte hangtalanul formálták ezt a szót. – Azok bizony – bólintott. Elengedte a döbbent fiú arcát, a az ablakhoz táncikált. Hátborzongató mosollyal nézett fel a holdra a párás ablak jéghideg üvegén keresztül. Sápadt arcán ezüstösen játszott az éjjeli fény, de szemei sötétek maradtak. Tsuna hitetlenkedve rázta meg a fejét. Keresztbe

Crimson Camellia II. Fogoly Az éjszaka során nem esett több hó. A reggel első napsugarai még nem hoztak meleget, de erejük elég volt ahhoz, hogy ezüstös ragyogásba vonják a levendulaszín ég alatt ébredező fenyőfákat. Nem kellett hozzá sok idő, a szűz hóban hamarosan megjelentek az első, szabadba kimerészkedő kalandorok lábnyomai. Kicsivel a nap felkelése után a tél énekesmadarai leszálltak a kastély ó ablakainak párkányai

Crimson Camellia I. Crystallized Fears Odakint őrült, metsző szél süvített. A sötét ablakon jégvirágok burjánzottak ezüstösen. A kocsiban kellemes csend uralkodott, a motor úgy duruzsolt, akár egy altatódal.   A fiú füle mögé simította a haját. Hátradőlt a sima bőrülésen, és halkan felsóhajtott. – Mikor érkezünk meg? A sofőr egy pillanatra a tükörre emelte tekintetét. Elnézve utasa szenvedését akaratlan

Chapter two As Chen opened his eyes, sharp pain twinged his head. He turned his hot face away, giving a soft moan. Tousled curls fell into his eyes. "Are you awake?" He winced. He opened his mouth, but his lips were too dry. Ryouma frowned. Smoothing the hair out of his eyes, he put a hot, damped towel on Chen's forehead. The boy looked at him desperately. "Ryouma..." "How are you feeling?" He caressed his haggard cheek. "I'm sorry that I drank too much last night..." Chen bit his lip. "Don't worry." "What happened yesterday?" The man's expression stiffened. "I don't remember anything." whispered he. Painful grimace disfigured his

The second (because love is evil) Spicy autumn wind stirred up the dry leaves. Sound of a wind chime sounded, soft water gurgle broke the silence. Long figure's prolonged shadow emerged behind the wall. Along its steps the dust rose.   "Chen..." The wriggling goldfish slipped out from the ivory fingers' weak grip, it sank into the depths of the lake. Shadow covered the squatting boy. He lifted up his pretty head, drops of water dripped down on his cheeks. His charming lips drew a smile, as he looked at the shadow's owner.   "Chen, what are you doing here?" "I just watched the koi." He looked down to the gliding, magical fishes. His curls

A nyár megérkezett. A délutánok és az esték fülledtek lettek. Napközben mindenki igyekezett árnyékban maradni, vagy behúzódni egy hűvös épületbe. Az embereket reggel a madarak csicsergése ébresztette.   Az egész szigeten kisebbfajta hőhullám söpört át, habár az északi részeken az időjárás hűvös maradt.   Fei Lin kezdte megszokni az időeltolódást. A telefonját egyáltalán nem használta. Még mi

I. „Az első benyomás a legfontosabb” A belváros sosem alszik. A központban nem nyugszanak ki a fények, a színes neonlámpák pislákolása ébren tartja az embereket. A körforgalom nem áll meg, az óceán sem morajlik halkabban, valaki mindig éber, valami mindig mozog.   A város központjában, az egyik felhőkarcolóban nem mindennapi dolgok történtek. Természetesen mások számára teljesen átlagosnak tűnt volna az a lány, aki a huszonötö